Mátyás templom

Mátyás templom

Budapest: Mátyás templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és ZitátMátyás király uralkodása alatt kétszer is megnősült, esküvői a Mátyás-templomban zajlottak. Emlékkönyvében többek között olvasható Akihito japán császárGeorge Walker Bush amerikai elnök, Diána walesi hercegnéV. Harald norvég király és Margaret Thatcher aláírása. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.”[1]

Az egyházi hagyomány szerint eredetileg román stílusban építették, és szentelték fel Szent István király parancsára 1015-ben, de 1241-ben a mongol invázió során megsemmisült, bár erre kevés utalás található. A jelenlegi épület késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, a 19. század végén pedig alapos átépítésen esett át. Ez volt a Középkori Buda második legnagyobb temploma és a középkori Magyar Királyság hetedik legnagyobb temploma. Helyszíne volt a „Mária-csodának”1686-ban, amikor a Szent Liga megostromolta az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került.

Az évszázados oszmán megszállás alatt az egyházi kincstárt többször átmenekítették Pozsonyba, majd Buda elfoglalása (1541) után a templomot a fővárosi mecsetté alakították át, melynek során a templomon belüli késő gótikus freskók megsemmisültek. Buda felszabadulása után megkezdődött a barokk stílusú restaurálás. 18741896 között, Schulek Frigyes tervei szerint elképzelt gótikus állapotban építették át, mely ma is látható. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták 1944–1945-ben Magyarország szovjet megszállása alatt. A templomot 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították. A harangtornyot helyreállították, a belső festmények és freskók felújításával együtt. A háború alatt megsemmisült ötmanuálos orgonát 1984-ben újították és szentelték fel.

A templom alatt és mellette fekvő temető területén, mintegy 300 m2-en gépház gondoskodik a nagy turistaforgalmat lebonyolító épület szellőzéséről. A templomban található az Egyházművészeti múzeum, amely a középkori kriptában kezdődik és a Szent István-kápolnánál fejeződik be. Számos szent ereklyét és középkori kőfaragványt, valamint a Szent Korona és koronaékszerek másolatait őrzi.

 

Céginformáció

MNV BUSINESS Kft.

Cégforma: Korlátolt Felelősségű Társaság
Székhely: 8900 Zalaegerszeg, Kispest utca 2.
Cégjegyzékszám: 20-09-073509
Adószám: 14816028-1-20
Közösségi adószám: HU14816028
EUID: HUOCCSZ.20-09-073509
Számlaszám: 11600006-00000000-94889156
Számlavezető: Erste Bank Hungary Zrt.
Címe: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26.
Vezetve: Zalaegerszegi Törvényszék Cégbírósága nyilvántartásában

Email: info@mnvkft.hu
Telefon: +36 30 773 4659 (MNV BUSINESS Kft.)

MNV Business Kft.

 

TILOS a keressen.hu részeinek vagy egészének az MNV Business Kft. engedélye nélkül bármilyen formában történő reprodukálása, tárolása, közlése, programhasználati célokon kívül egyéb okokból történő felhasználása.

A keressen.hu készítése során az MNV Business Kft. a legnagyobb körültekintéssel járt el. Ennek ellenére előfordulhatnak hibák, melyek javítása a következő kiadásban történik. Az MNV Business Kft. nem vállal felelősséget a keressen.hu rendszerében előforduló indirekt hibákért, hiányosságokért.