Malomipar

A malomipar az emberiség történetének egyik legkorábbi iparága. A malomipar főként különböző gabonafélék lisztté őrlésével foglalkozik. A malomipar mindmáig a föld legelterjedtebb iparága. A világon bárhol felfedezhető kezdetleges, vagy kiépült malomipar. A 19. század elején a malomipar alig haladta meg a háziipar vagy a kezdetleges kisipar jellegét, ez a reformkor időszakában változott meg. Magyarország mindig is ismert volt kiváló minőségű gabonájáról mely külföldön is keresett árucikk volt.

Magyarországon az első gőzmalmot gróf Széchenyi István védnöksége alatt a Soproni Gőzmalom Társaság létesítette 1836-ban. Bár a malom csupán rövid ideig működött, s nem sok gyakorlati haszon származott belőle, ennek ellenére felhívta a figyelmet a gépesítés és fejlesztés fontosságára. Az első összekötött rendszerű, angol-amerikai típusú műmalmot hazánkban gróf Károlyi Lajos nagysurányi birtokán 1835-ben helyezték üzembe. A Pesti Hengermalom építési munkáit 1839-ben kezdték meg, és 1841. szeptember 15-én helyezték üzembe Európa akkor egyik legkorszerűbb új malmát. József nádor a kezdetektől fogva támogatta a malom létrehozását, ezért az elkészült létesítményt hálából József Hengermalomnak nevezték el.